Fordított adózású ügylet előlege és áfája

Fordított adózású ügyletre adott, kapott előleg és az áfa

A fordított adózású mezőgazdasági termék értékesítésére adott, kapott előleg áfa rendszerben történő megítélésére vonatkozó kérdésünkre kapott NAV válasz (amely értelemszerűen nem tekinthető jogszabálynak) megtekinthető honlapunkon, a letölthető dokumentumok között.

A leírtak szerint a fordított adózású ügyletek előlegei nem tartalmazhatnak áfa-t (egyébként is csak így biztosítható az áfa bevallás, és a fordított adózású termékek mellékletének egyezősége), ezért a könyvelő programok a továbbiakban figyelmeztető üzenetet adnak, ha a kezelő az előleghez fordított adózású áfa kategóriát választ.

Fordított adózású ügylet előlege és áfája

1.) Előleg kezelése a mezőgazdasági fordított adózás rendszerében az átmeneti rendelkezések szerint

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás bevezetésével összefüggő átmeneti szabályokból következően az előleg kérdéskörének, az áfa  bevallásban és a részletező lapokon történő feltüntetésének kezelése csak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.), 2012. évi XLIX. törvénnyel (továbbiakban: módosító törvény) módosított 276. § (3) bekezdésének átmeneti rendelkezésével érintett ügyletek tekintetében okozhat problémát, vagyis amikor az előleg fizetése a fordított adózás hatálybalépését megelőző időpontra esik, és a teljesítés már a fordított adózás hatálybalépését követő időpontban történik. Az említett esetben, az átmeneti rendelkezésből következően, az eladó az előleg átvételének időpontjában még az egyenes adózás szabályai szerint adózik, vagyis mint teljesítésre kötelezett adóalanynak az előleg átvétele után az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik az előleg átvételének, jóváírásának napján. Ezt az adózó az adott időszaki (pl. ha az előleg átvétele, jóváírása júniusban történt, a júniust tartalmazó) bevallásában szerepelteti, de tekintettel arra, hogy ekkor az ügylet még nem tartozott a fordított adózás hatálya alá, ezzel összefüggésben a 100. sorban és a 07-es nyilatkozati lapon még nem kell semmilyen adatot szerepeltetnie (ezen időszakra vonatkozó bevallások verziója ezeket az adathelyeket nem is tartalmazza). A vevői oldalon az előleg átadása ebben az esetben semmilyen áfa-kötelezettséget még nem keletkeztet, mivel a hatálybalépést megelőzően a vevőre a fordított adózási kötelezettség még nem vonatkozik. A fordított adózás hatályba lépését követő teljesítés időpontjában a vevő már a fordított adózás szabályai szerint köteles az értékesítést terhelő adó fizetésére, azonban az említett átmeneti rendelkezés alapján csak az előleg összegével csökkentett ellenérték-rész után. Értelemszerűen ez a maradvány összeg fog csak szerepelni a hatályba lépést követő, adott bevallási időszakban a vevőnél kötelezettségként, mely összeget a 101. sorba ki kell emelnie, és értelemszerűen ezen összeget kell a 08-as részletező lapon is feltüntetnie. Problémát az okozhat, hogy a maradvány-ellenérték összegéhez hogyan illeszthető a kilogrammban kifejezett termék mennyiség, amely a teljesített ügyletben szerepelt, és annak kalkulálása, megosztása hogyan történhet. Erre vonatkozóan álláspontunk az, hogy a forint érték adat az adott bevallásban szerepeltetendő maradványérték nagyságrendjében kerüljön feltüntetésre, míg a mennyiségi érték a teljesítésnek megfelelő teljes mennyiségben szerepeljen a 08-as részletező lapon. Erre lehetőséget adnak az áfa bevallás új verziójában kialakított programkeretek. Pl.: 500 kg búzára június 10-én fizettek 200.000 forint előleget (ebből áfa 42.500, melyet az eladónak kellett fizetendő adóként szerepeltetni a június hónapot tartalmazó bevallásban), a teljesítés időpontja július 28-a, a teljes ellenérték 400.000 forint. A vevőnek a júliust tartalmazó bevallásban a 400.000 mínusz 157.500 forint, azaz 242.500 forintot kell adóalapként a bevallás 29. sorában szerepeltetni, és ezt az összeget kell kiemelten a 101. sorban is adóalapként meghatározni, ugyanezt kell a 08-as lapon az f) oszlopban feltüntetni, és ehhez a mennyiségi rovatban, az e) oszlopban az 500 kilogrammot (a teljes mennyiséget) kell megadni. Ez összhangban van az Áfa tv. előírásaival és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, módosító törvénnyel megállapított 31/A. §-ában a nyilatkozat adattartalmára vonatkozó szabályokkal. Eladói oldalon a maradvány érték adóalap-részét (242.500 forintot) kell az eladónak a 4. sorban szerepeltetni, ezt az összeget kell a 100. sorban kiemelten feltüntetni, és ezt kell a 07-es részletező lapon is megadni az adóalapra vonatkozó f) oszlopban. Az eladó ehhez a maradvány ellenérték-részhez ugyancsak a teljes, 500 kilogramm mennyiségi adatot tünteti fel.

2.) Az előleg számla „kezelése” a mezőgazdasági fordított adózás rendszerének hatályba lépését követően

Az Áfa tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő, előzőekben említett esetkörtől eltérő előlegfizetéses esetekben véleményünk szerint nem állhat fenn az Önök által jelzett „egyezőtlenségi” probléma. A mezőgazdasági fordított adózás hatálybalépését követően, a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek értékesítésénél – a többi, az Áfa tv. 142. §-ának hatálya alá tartozó, belföldi fordított adózású ügyletekhez hasonlóan – az előleg átvétele az eladónál adófizetési kötelezettséget nem eredményez, mivel az általa teljesített értékesítés után nem ő az adófizetésre kötelezett személy. A vevői oldalon pedig, lévén, hogy a vevő részéről előleg átadása történik, nem alkalmazandó az Áfa tv. 59. § (1) bekezdésének rendelkezése, ezért a belföldi fordított adózás keretében a vevőnek az átadott előleg után – mivel nála előleg átvétele, jóváírása nem történik – nem  keletkezik adófizetési kötelezettsége az Áfa tv. 59. § alapján, majd csak a teljes ellenérték után keletkezik, az Áfa tv. 60. §-ban foglaltak szerint. Az Áfa tv. 60. §-a szerint, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani, ezek közül az  alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal