Adózási mód változások összefoglalása

Az adózási mód változások összefoglalása leírás áttekintése után  kérjük a felhasználókat, hogy fokozattan ellenőrizzék mind az áfa, 53, (43-2019. végéig) és KATA bevallásokat. (Mezőgazdasági egyéni vállalkozó bevallásába és őstermelő könyvelése esetén is az  53 bevallásába csak a vállalkozói szja sorok töltődnek.) Vonatkozik az évek közötti és az éven belüli adózási mód változásokra. Az adózási mód változások összefoglalása leírás a leggyakrabban előforduló eseteket, eseményeket részletezi.

Felhívjuk a felhasználók figyelmét arra, hogy a  leírás az általános , nagy számban előforduló gazdasági eseményekre próbált rávilágítani. Így az áttéréseket kérjük fokozott figyelemmel kezelni szíveskedjenek!

Az áttérések száma és variációja nagy, így az összes eset nem került lefe

 

2020-tól megszűnt az egyszerűsített vállalkozási adó!

A leírás azonban még tartalmaz evára vonatkozó részeket is az előző évi programok miatt!

Fontos a Menükezelőben a Cégadatoknál a Könyvvezetés, adózás fülön helyesen beállítani a következő évre vonatkozó adózási beállításokat:

• Köv.évi pénzforgalmi áfa
• Köv. évi áfa alanyi mentesség
• Könyvvezetés a köv.évtől
• Adózási mód a köv.évtől

A tárgyévi adózási mód változásokat ellenőrizni kell ugyanitt! (Pld. ha kisadózó vállalkozások tételes adóját és  pénzforgalmi áfa választása esetén). Ha  módosítás szükséges, kérjük lépjenek ki a TAXA-ból , majd módosítsák a menükezelőben a beállításokat, majd lépjenek vissza a TAXA-ba és az ellenőrzést futtassák le (Szerviz menüpont)! Fontos helyesen megadni a vállalkozás jellegét is. (Pld: egyéni vállalkozó másodállásban, főállásban…stb)

Példák:

Évek közötti adózási mód változások:

Személyi jövedelemadóból egyszerűsített vállalkozói adó alá: (Megszűnt!)

Az szjas nyitott bevételek áfái az utolsó időszaki áfa bevallásba, mint halasztott értékek bekerülnek. Az 53 bevallás 25. sorába azok az  adóköteles bevételek nettó értékek gyűjtődnek, melyek teljesítése szja időszaki és nincsenek kiegyenlítésre. Az adóelőleg listára kiíródik a nyitott számlák értéke. (Adóelőlegnél a felhasználó kalkulálhat vele.) Következő évben (evás időszak) eva bevételi nyilvántartásban nem fog eva alapot képezni a nyitó bevétel, a naplófőkönyvben be nem számító bevételként fog könyvelődni. A nyitó (szjas) költségek pedig a naplófőkönyvben mint be nem számító kiadások jelennek meg.

Személyi jövedelemadóból kisadózó vállalkozások tételes adója alá:

Ha áfa alany volt és a katás időszakra alanyi mentesség is választott, akkor a nyitott bevételek áfái halasztott értékekként bekerülnek az áfa bevallásba. Az 53 bevallás 25. sorába az adóköteles bevételek  nettó értékei gyűjtődnek. Az adóelőleg listára a Szjaból Evába lépéshez hasonlóan kerülnek értékek. (lsd fent)

Katás időszakban a kiegyenlített nyitó (nem katás) szállítók és vevők nem beszámító kiadásként és bevételként könyvelődnek a naplófőkönyvben. A jogszabály szerint a bevallásig kiegyenlített szja időszaki költségek szja-s költségnek számítanak, tehát az előző év bevallásában szerepeltethetők. Bevallás benyújtása után kiegyenlített szjas költségek pedig önrevizióval érvényesíthetők.

Mivel tárgyévi benyújtásakor az 53 bevallás futtatása nem tud a következő évi programból adatot gyűjteni, így a felhasználónak kell ezeket a költségeket rendeznie. Erre többféle megoldás van. Pld. technikai pénzforgalmi helyen kiegyenlítik tárgyévben a költségeket, hogy a bevallásba bekerülhessenek és amikor következő évben a költségek valóban kiegyenlítésre kerülnek, akkor már nem adóköteles kiadást könyvelnek helyette. Év váltáskor katás időszakban kiegyenlített szjas nyitó szállítók és vevők be nem számító bevételre és kiadásra könyvelődnek a fentiek miatt.

Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól kisadózó vállalkozások tételes adója alá: (Megszűnt!)

Nyitott (nem katás) vevők és szállítók be nem számító bevételkén és kiadásként könyvelődnek. A bevétel nem kerül a kisadózó bevételi nyilvántartásba bele és a KATA bevallásba sem. A nyitott evás bevételek és kiadások be nem számító rovatba könyvelődnek, mert már evásként leadózták őket, illetve az evás költségeket elszámoltnak kell tekinteni.

Évközi adózási mód változások:

Év elején személyi jövedelemadó, majd kisadózó vállalkozások tételes adója:

Ha a vállalkozás év közben lép be a kisadózás hatálya alá, akkor a belépés előtti napon a nyitott vevőket bevételnek kell tekinteni. (Adóelőleg listán összesítésre kerülnek az ilyen nyitott bevételek. Az 53 bevallás 25. sorába bele kerülnek, a kalkulátor is számol vele, mint Eva/kata hatálya alá átlépés miatt figyelembe vett további bevétel.) Katásként történő kiegyenlítés esetén nem adóköteles bevételként kerülnek rögzítésre a naplófőkönyvbe.  SZJA-s bevételnek azokat a bevételeket tekinti a program, melyek teljesítése is szja-s időszakra esik.

A ki nem egyenlített szjas költségek katás időszakban történő kiegyenlítésekor éven belül adóköteles költségként kerülnek a naplófőkönyvbe, hiszen a szjas időszaki költségek elszámolhatóak a szjas bevételekkel szemben. Az 53 bevallásba is mint elszámolható költségek kerülnek be. Ebben az esetben nem kell a kezelőnek rendeznie, mint a fentebb vázolt évváltáskor, hiszen tárgyévben történt a váltás, tárgyévi állományból a bevallás ki tudja gyűjteni ezeket a költségeket.

Kata hatálya alá azok a bevételek tartoznak, melyek katásként keletkeztek és kerültek kiegyenlítésre.

Adóköteles bevételként könyvelődnek és a kata bevételi nyilvántartásba bekerülnek és a KATA bevallásra is. Katás időszak költségei a naplófőkönyv költség / ráfordítás rovataiba kerülnek bele, a katás időszak költségeit a vállalkozás nem érvényesíti az adózásába. (Nem kerül bele a kalkulátorba, eredménylevezetésbe, eredménykimutatásba, adóelőleg lista nem számol vele és az 53 bevallás sem!) A naplófőkönyv lekérésénél lehet szűrni, hogy katás bizonylatokkal vagy nélkülük listázódjon a  naplófőkönyv.

 

 

 

Év elején kisadózó vállalkozások tételes adója majd személyi jövedelemadó:

Nyitott vevők és szállítók kiegyenlítése attól függ, hogy azok milyen adózási móddal keletkeztek. (Lsd. Fentebb Szjaból Katába, Evából Katába). Katásként kiegyenlített katás időszaki bevételek adóköteles bevételek, melyek a kata bevételi nyilvántartásban és a kata bevallásban is szerepelnek. Katás időszak költségei a naplófőkönyv költség / ráfordítás rovataiba kerülnek bele, a katás időszak költségeit a vállalkozás nem érvényesíti az adózásába. (Nem kerül bele a kalkulátorba, eredménylevezetésbe, eredménykimutatásba, adóelőleg lista nem számol vele és az 53 bevallás sem!) A naplófőkönyv lekérésénél lehet szűrni, hogy katás bizonylatokkal vagy nélkülük listázódjon a naplófőkönyv. A katás időszak bevételei melyek a katás időszak  után (szjas időszakban) egyenlítődnek ki a program nem beszámító bevételnek könyveli és az szja bevallásba mint adóköteles bevétel nem gyűjti be. 2017-től ezek a nyitott bevételek a kata bevételi nyilvántartásra kerülnek rá.

Kata hatálya alá azok a bevételek tartoznak, melyek katásként keletkeztek és kerültek kiegyenlítésre.

Adóköteles bevételként könyvelődnek és a kata bevételi nyilvántartásba bekerülnek és a KATA bevallásra is. Katás időszak költségei a naplófőkönyv költség / ráfordítás rovataiba kerülnek bele, a katás időszak költségeit a vállalkozás nem érvényesíti az adózásába. (Nem kerül bele a kalkulátorba, eredménylevezetésbe, eredménykimutatásba, adóelőleg lista nem számol vele és az 53 bevallás sem!) A naplófőkönyv lekérésénél lehet szűrni, hogy katás bizonylatokkal vagy nélkülük listázódjon a  naplófőkönyv.

Azok a bizonylatok, melyek kisadózó időszakban keletkeztek és a teljesítésük is kata időszakra esik rákerülnek a bevételi nyilvántartásra kiegyenlítésük időpontjától függetlenül, akkor is ha a vállalkozás már nem kisadózó.

Ha a kilépéskori nyitott bevételeknek a  teljesítése nem katás időszakra van rögzítve, akkor a program már azokat nem katás bevételként kezeli. A program figyelmeztetést ad: “Kata időszaki keltű, de más adózási módban teljesített bizonylat! Kérjük ellenőrizze, rendezze!”

Év elején személyi jövedelemadója, majd kisadózó vállalkozások tételes adója és ismét személyi jövedelemadó:

Szja majd katás rész fentebb részletezve. Fontos figyelni arra, ha az év eleji szjas bevétel csak a kata utáni szjas időszakban  kerül kiegyenlítésre  nem adóköteles bevételként kerül könyvelésre a naplófőkönyvben. A katába történő belépés előtti napon a nyitott vevőket bevételnek kell tekinteni. (Adóelőleg listán összesítésre kerülnek az ilyen nyitott bevételek. Az 53 bevallás 25. sorába bele kerülnek, a kalkulátor is számol vele, mint Eva/kata hatálya alá átlépés miatt figyelembe vett további bevétel.) Az év eleji szjas költségek az év végi szjas időszakban kiegyenlítve adóköteles költségként kerülnek könyvelésre. 53 bevallásba mint beszámító költségek szerepelnek. (Kalkulátor, eredménylevezetésen is gyűjtésre kerülnek, és az adóelőleg lista is számol velük.) A katás időszak bevételei melyek a katas időszak  után (szjas időszakban) egyenlítődnek ki a program nem beszámító bevételnek könyveli és az szja bevallásba mint adóköteles bevétel nem gyűjti be.  2017-től ezek a nyitott bevételek a kata bevételi nyilvántartásra kerülnek rá.

Az áttéréskori nyitott bevételeknél a program a teljesítés dátumát vizsgálja. Megvizsgálja, hogy a teljesítés dátuma időpontjára a menükezelőbe milyen adózási mód van beállítva és azt veszi alapul. A felhasználó így fokozottan ellenőrizze az átlépő bizonylatokat, ha szükséges rendezze.

Felhívjuk a felhasználók figyelmét arra, hogy a fenti leírás az általános , nagyszámban előforduló gazdasági eseményekre próbált rávilágítani. Így az áttéréseket kérjük fokozott figyelemmel kezelni szíveskedjenek!

Kata- Szja adózási mód változásnál bérek kezelése, bérekhez kapcsolódó adó- és járulék befizetések

Ha az egyéni vállalkozó kata hatálya alól átkerül  a szja hatálya illetve fordítva, akkor a bérek könyvelésénél figyelembe kell venni az alábbiakat.

A bérfeladás nem tudja megítélni, hogy az adott feladandó bér katás vagy szjas, illetve a befizetett adó- és járulék katás időszak vagy nem katás időszak járuléka.

Katás időszakban feladott bér nem csökkenti az eredményt, a szja-s időszakban feladott bér viszont igen. Így a katás időszakra vonatkozó bér , szjas időszakra történik feladása csökkenti az eredményt. Javasoljuk adózási mód váltásakor a váltás előtti napra a bért feladni, és ha ezen a napon a kifizetése nem történt meg, akkor a bérfeladáshoz egy új sorban a nettó bért  berögzíteni, mint Letiltás, levonás. Majd a tényleges kifizetéskor nem kell újra feladni a bért, csak a nettó kifizetés kell könyvelni a 443 jogcímre. (Ez a megoldás az átutalásosan kifizetett bérek rögzítésének sémája alapján működik!) Ezzel elkerülhető, hogy a katás bér elszámolásra kerüljön szja-s időszakban és adóhiány okozzon. Ellenkező esetben, ha a szjas időszakra vonatkozó bér feladása katás időszakra történik, akkor nem csökkenti az eredményt. Ha a felhasználó az eredményt csökkenteni szeretné a szjas időszak utolsó napjára javasoljuk feladni a bért és a fentiek alapján a bérfeladáshoz egy új sorban a nettó bért ugyancsak rögzíteni. Tényleges kifizetéskor itt is a 443 jogcímet kell használni.

Az adó- és járulék befizetéseknél is hasonló megoldás javasolt.

Katás időszakra vonatkozó járulék szjas időszakban történő kifizetése csökkenti az  eredményt. Javasoljuk a katás időszak utolsó napján technikai pénzforgalmi helyre lekönyvelni legalább a költségként / ráfordításként elszámolható adó- és járulék befizetéseket. Szjas időszakban (a tényleges pénzforgalom időpontjában) pedig be nem szám.kiadás rovatba könyvelődő jogcímre (pld. 460) könyvelni a tényleges pénzforgalmakat. Ezzel elkerülhető, hogy a katás időszak adó- és járulék  szjas időszakban történő pénzforgalmi rendezése adóhiányt okozzon. Ellenkező esetben, ha szjas időszakra vonatkozó bér adó- és járulékainak kifizetése katás időszakban történik, akkor nem csökkenti az eredményt. Ha a felhasználó az eredményt csökkenteni szeretné a szja-s időszak utolsó napjára javasoljuk technikai pénzforgalmi helyre lekönyvelni legalább a költségként/ráfordításként elszámolható adó- és járulék befizetéseket. Kisadózó időszakban  (a tényleges pénzforgalom időpontjában) pedig be nem szám.kiadás rovatba könyvelődő jogcímre (pld. 460) könyvelni a tényleges pénzforgalmakat.

(Szja-s esetek akkor is működnek ha az egyéni vállalkozó másodállásban folytatja a tevékenységet.)

(Bármely adózási mód változás esetén is  a mezőgazdasági egyéni vállalkozó bevallásába és őstermelő könyvelése esetén is az  53 bevallásába csak a vállalkozói szja sorok töltődnek.)

 

Kapcsolódó hivatkozások (forrásanyag):

Jogszabály a kisadózó vállalkozásokról

Törvény a személyi jövedelemadóról

Törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról