Családi járulékkedvezmény-vállalkozó
A családi járulékkedvezmény kezelését egyéni és társas vállalkozó esetén, az alábbi táblázat segítségével mutatjuk be.
- (*1) Az igényelt családi kedvezmény vagy a vállalkozói jövedelem kivét / tagi jövedelem közül a kisebb összeg.
- (*2) (Igényelt családi kedvezmény – családi kedvezmény) X 15%.
- (*3) A családi kedvezmény alapján és a vállalkozói jövedelem alapján igénybe vehető CSJK összege közül a kisebb a CSJK maximum.
- (*4) A CSJK maximum erejéig, először a számított 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, utána 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fogyasztani, legvégül a 10% nyugdíjjárulékot.
A fenti példa alapján előfordulhat, hogy a járulékkedvezmény nem érvényesíthető teljes egészében egyéni és táras vállalkozó esetében.
A társadalombiztosításról szóló törvény 24/A.§-a szerint az egyéni és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, illetve személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Ha a társas vállalkozó munkaviszonyban foglalkoztatott, akkor az azt terhelő járulékokból vehető igénybe a kedvezmény. Ha azonban vállalkozó a tevékenység után nem vesz fel jövedelmet, akkor szja-kötelezettsége sincs, így az ún. minimumjárulékokból nem érvényesítheti a kedvezményt. Ez azt jelenti tehát, hogy csak a ténylegesen felvett jövedelem után vehető igénybe a családi járulékkedvezmény.