vissza a weboldalra
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai).
Az Szja tv. 5. számú melléklet 1.4. pontja alapján az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg.
A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó, aki az általános forgalmi levonására jogosult, valamint a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén nem egyszerűsítve határozza meg az adó alapját naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vezetésével teljesítheti alapnyilvántartásának vezetési kötelezettségét.
Az Szja tv. 5. számú melléklet 2.2. pontja alapján az egyéni vállalkozó köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.
A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.
Az Szja tv. 5. számú melléklet 3.2. pontja alapján az egyéni vállalkozó köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján – a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
A pénztárkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmazni:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetendő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve
fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
– anyag- és árubeszerzés,
– a közvetített szolgáltatások értéke,
– az alkalmazottak bére és közterhei,
– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
– egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
– beruházási költség,
– a levonható általános forgalmi adó,
– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
Az Szja tv. 5. számú melléklet 4.1. pontja alapján a magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint
b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);
e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
f) a bevétel összege;
g) a bevételből levont adóelőleg;
h) a költség összege;
i) a jövedelem (Szja tv. 5. számú melléklet 4.3. pontja).