Kerekítés az egyszeres könyvviteli programban

Az egyszeres könyvviteli programban az alábbi automatikus kerekítések találhatóak

  • Forint kerekítések a pénztárban

    Ha a Törzsadatok/Pénztáraknál pipálva van a “Kerekítés 5-10 forintra”, akkor a nem nullára és ötre végződő tételeknél a program automatikusan könyveli a kerekítést. (Beszám.bev. és Egyéb ktg. rovatokba.)
    (Törzsadatok/Bankszámláknál is létezik ilyen beállítás. Tehát ha létezne olyan bank, mely kerekít, akkor a felhasználó ott is állíthatja az automatikus kerekítést.)
    Számlakiegyenlítés esetén, ha a kiegyenlítendő számla nem kerekített, a program a fizetendő összeget (amely nulla-, vagy ötvégű lehet) kerekíti. A ténylegesen fizetett és a számla összege közti különbözetet kerekítési különbözetként kezelve Beszámító bev. vagy Egyéb ktg. rovatba könyveli.
    Azoknál a pénzforgalmi helyeknél ahol pipálva van a “Kerekítés 5-10 forintra” és a felhasználó mégsem szeretné a tételnél az automatikus kerekítést, azt a “Kézi” lehetőség bepipálásával teheti meg.

  • Áfa kerekítése

    Bevallási időszakonként a “Felszám. áfa” és a “Levonható áfa” rovat ezer forintra történő kerekítését a program automatikusan könyvelni. (Egyéb ktg. és Beszám.bev. rovatokba szintén.)

  • Adó és járulék befizetések kerekítése

    Bővebben!

 

Kézi kerekítések

Folyószámla (szállító, vevő…stb) kézi kerekítése

Az egyszeres könyvvitelben folyószámlás tételek túlfizetése nem létezik.

A felhasználó a többletet már a pénzforgalomkor rendezheti.

Az alapbizonylat (pld. szállító számla) alapján egy + tételként könyvelheti le.

Pld. Kölcsönzési díj számla kiegyenlítése

A számla értékével azonos összeget a 470 jogcímre könyvel, a túlfizetés értékét (ha nem számítja be majd a következő számlába), akkor olyan jogcímre könyvelheti, mely “Egyéb ktg” rovatba rögzítődik. Külön jogcímek nincsenek erre kialakítva a jogcímtörzsben, de a felhasználó ezt megteheti. (Pld. 271 alábontása “Kerekítés elnevezéssel”)
(Jogcímek bővítéséről bővebben!)

 

Ha a felhasználó a szállítói túlfizetést be szeretné számítani a partner következő szállító számlájába, akkor az “Elszámolásoknál” lévő jogcímeket használja. (Pld. 501,505 jogcím. Alábontható!) Amikor a partner következő szállító számlája megérkezik, amelyre az előző túlfizetéssel kevesebb utalás történik a rendezés menete a következő lehet:
A különbözetet  technikai pénzforgalmi helyen, mivel nem valós pénzforgalom történik könyveli a felhasználó.

Technikai pénzforgalmi helyről bővebben!

Első lépésként az 510 jogcímen a túlfizetést visszaveszi, majd második lépésként a 470 jogcímen a szállító számlát kiegyenlíti. Így az első szállító számlánál keletkező túlfizetés rendeződik és a második szállító számla több lépésben ugyan, de kifizetésre kerül.

Természetesen a fentiek vevő számláknál is alkalmazhatók megfelelő jogcímekkel. (207, 489,490,149 jogcímek)

 

Olyan folyószámlás tételeknél (szállítók, vevők…) melynél a partner kevesebbet utal, de a számlát mégis mindkét fél kiegyenlítettnek tekinti a javasolt eljárás az, hogy technikai pénzforgalmi helyen egyenlítse ki a felhasználó a folyószámlás tételeket (470,207, 510 jogcímeken az alapbizonylat függvényében).

Az így kiegyenlített számlába szereplő jogcím és áfakód alapján került a naplófőkönyvben rögzítésre a tétel. Ha a felhasználó más rovatra szeretné ezek átvezetni, akkor azt a technikai pénzforgalmi helyen teheti meg kézzel.