vissza a weboldalra
Bérfeladás, járulék- és adóbefizetések könyvelése az egyszeres könyvviteli programban történhet automatizmussal és a felhasználó könyvelheti kézzel.
Automatikus feladás
A feladáshoz elsőnek a Bér programban a bérbizonylatokat létre kell hozni, amit az Utalás/Feladás/Bérbizonylat menüpontban lehet elkészíteni a bérszámfejtés befejezése után.
A bérbizonylatot a bér program nyitja át következő évre. Ha a bér program zárása és következő évi nyitása a bérbizonylat elkészítése előtt történt, akkor a következő évi egyszeres program sem látja az előző év bérbizonylatát.
Ilyenkor az előző évi bér programban a bérbizonylat elkészítése szükséges, majd a bér program zárása és újranyitása.
A bér könyvelése (Bizonylatok/Bizonylatfelvitel menüpontban) a 292-es jogcímen történik.
A jogcím kiválasztása után a bizonylat tételben F3-as billentyűvel lekérhetőek a bérbizonylatok, ahol ki lehet választani a hónapnak megfelelőt. A kiválasztás után a program automatikusan bemásolja a tételeket.
Az adatok a bér programból érkeznek. Ha a számfejtésben van készpénzes kifizetés, akkor a pénzforgalmi helynek javasoljuk a megfelelő pénztár választását, hiszen annak egyenlege már a nettó bérrel csökkenni fog.
A nettó átutalásos bérek nem változtatják a pénzforgalmi hely egyenlegét bérfeladáskor. Azokat a 443 jogcímen pénzforgalomkor a pénzforgalmi bizonylat (pld. bank) könyvelésekor rendezheti a felhasználó.
Összességében az adók és járulékok ha levonásra kerülnek (pld. Munkáltatói szja) akkor “tartozás növekedés”-ként kerülnek nyilvántartásra a naplófőkönyvben a bérfeladással , befizetésükkor pedig “tartozás csökkenés”-ként. Pénztárkönyv esetében “Jövedelemb. be nem sz.” rovatba kerülnek a levontak bérfeladással, és rendezésükkor “Szja-ba be nem sz.” rovatba.
A programban szerepel az előző évek összes járuléka, így még naplófőkönyvi kötelezettségek neveinél a régi megnevezések szerepelnek. Természetesen ezt a felhasználó szabadon átírhatja. “Törzsadatok/Naplófőkönyv nevek.”
A kötelezettségek, amelyek nem levontak (pld. munkavállaló, egyéni váll . szocho terhe) nem kerülnek sem a naplófőkönyv, sem a pénztárkönyv rovataiba bejegyzésre bérfeladáskor, hiszen nem kapcsolódik hozzájuk pénzforgalom.
Rendezésükkor típusuktól függően a naplófőkönyvbe kerülhetnek a “Közteher” (Pld: Fizetendő szociális hozzáj. adó) vagy az “Egyéb ktg.” (Pld: egyes meghatározott j. utáni szocho, és szja) rovatba. Pénztárkönyvnél a példa tételek a “Szja-ba mbér, közteher rovat”-ot és az “Egyéb kiadás” rovatot érintik.
Adó- és járulék befizetések rögzítése
Az F3-Bérbizonylat gomb megnyomásával a bérbizonylatból bemásolódnak a kötelezettségek és a kerekítések.
Ha nem teljes összeg került utalásra, és a felhasználó kézzel módosította az értékeket, akkor a kerekítést is kézzel kell végeznie. Illetve amikor az adott hónap hiányzó értéke került rendezésre, a felhasználó az F3-Bérbizonylat gombbal ismét kérheti az adott hónap bérbizonylatát és módosíthatja az összeget a fennmaradó értékre.
Mivel a bér programból a bérfeladással nem kerülnek át a kerekítések, így az egyszeres program az adószámlán látható csoportosításban kerekíti a befizetéseket. Ez nem teljesen azonos a 08 bevallás kerekítésével, így a felhasználó kézzel korrigálhatja a kerekítéseket, ha szükséges.
A 2024. évi jogszabályi változások miatt vannak olyan kötelezettségek, amelyek már csak negyedévente kerülnek bevallásra. A bér program azonban ezeket az előírásokat továbbra is havonta adja át. Így azokat az adónemeket, amelyeket ez érint negyedévente javasolt ellenőrizni az egyszeres programban. Az egyszeres program ezeket az adónemeket továbbra is havonta kerekíti a fentiek szerint.
Nettó jövedelmek rendezése
Bérszámfejtésben, ha helyes a számfejtés a kifizetés módját illetően (kp-es, utalásos), akkor P pénzforgalmi helyre könyvelve a kp-es nettó jövedelmekkel csökken a pénztár értéke. Az utalásos jövedelmek nettó értékével nem.
Az átutalásos nettó jövedelmek a bérfeladásnál, mint “Letiltás, levonás” rögzítődik az egyszeresben, az adószámlára is mint tartozás kerül.
Átutalásos bérek kifizetését a 443 Egyéb levonások befizetése jogcímre kell könyvelni. Az adószámlán a tartozás csökken.
(Kézi könyvelésnél, nem automatikus feladásnál a felhasználó helyesen ugyan így könyvelheti le a feladást.)
A jövedelmek lehetnek készpénzben rendezettek és nem készpénzben rendezettek pld. utalásos bérek. A teljes jövedelem költségként kerül rögzítésre, mivel a bér programból nem érkezik információ arra vonatkozóan, hogy mikor kerül kifizetésre a nem készpénzben rendezendő bér. Ha a felhasználó az utalásos jövedelemrészt nem a bérfeladás bizonylatának dátumára szeretné költségként elszámolni, akkor módosítsa a bérfeladás jövedelemre vonatkozó részeit (pld. Munkabér, Betegszabadság, Egyéb jövedelem, Vállalkozói jövedelem kivét…stb) és ha szükséges a hozzájuk kapcsolódó levonásokat és terheket is, és könyvelje a megfelelő dátumra át.
Bérfeladás és járulék – és adóbefizetések kézi könyvelése
Ha a felhasználó nem az automatikus bérfeladást használja, akkor lehetősége van kézzel a 292 jogcímre felrögzítenie a bérfeladást.
A fejből a tételbe átlépve a + gombra kattintva vagy az Insert gomb megnyomásával megjelenik a bér járulék leíró tábla. A táblázatból kézzel kell kiválasztani a bérfeladásnak megfelelő sorokat.
Pld. bérek (munkabér, betegszabadság….), levonások (munkáltató szja, kifizetői szja…), terhek (szociális hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás stb…).
Adók és járulékoknál a felhasználónak kell figyelnie, hogy az adott járulék egyéni vállalkozói járulék vagy mint munkáltatói/kifizetői járulék. Fontos a kerekítések miatt. (Egyéni vállalkozói járulékokat nem kell kerekíteni!) Fontos az miatt is, hogy költségként elszámolható vagy nem elszámolható az adó/járulék és még lényeges az adónemek miatt is.
Példa:
Szja:
- munkáltatói szja (nem számolható el költségként- kerekítendő-290 adónem)
- vállalkozói kivét szja előleg (nem számolható el költségként- nem kerekítendő- 103 adónem)
- egyes meghat.jut.szja (elszámolható – kerekítendő-103 adónem)Befizetéskor az Insert gomb megnyomásával szintén megjelenik a bér járulék leíró tábla. Itt ki kell választani a megfelelő sorokat, hasonlóan a bérfeladáshoz. Kézzel történő könyvelésnél a felhasználónak kell a kerekítéseket könyvelnie. A kerekítésekre külön lehetőség van adónemenként.
A befizetési jogcímek nincsenek megbontva adónemenként.
Példa:
Szja:
Befizetés jogcíme: 300 Személyi jövedelemadó befiz.
Tehát erre a jogcímre kell könyvelni mint a 103 és mind a 290 adónemre utalt jövedelem adót.
A kerekítéséhez is két sor használandó.
- Szja elszámolása (290)
- Szja elszámolása (103)
Kerekítés
Kerekítések mind az automatikus bérfeladásnál és mind a kézi könyvelésnél beszámító bevételként vagy egyéb költségként könyvelődnek, tehát soha nem az adók járulékok sorsát követik. (Nem könyvelődnek közteher rovatra.)
A kerekítő sorokat “elszámolás”-ként jelöli a program.
Pld: “Szocho elszámolás”
Az adószámla
Az adószámlára automatikusan rákerülnek a bérfeladással a tételek, illetve az adók és járulékok befizetésének könyveléséből is. Áfásoknál pedig az áfa analitikából szintén az adószámlára kerül az adat.
A Nyilvántartások/Cégautó menüpontban rögzített járművek után fizetendő cégautó adó is előírásra kerül. (Cégautó adó könyvelése a naplófőkönyvben/pénztárkönyvben csak az adó befizetésekor történik.)
A többi adónem előírásait a kezelőnek kell rögzítenie a Bizonylatok/Adószámla menüpontban.
Az előírás létrehozását a “+” jelre való kattintással, vagy az “Insert” billentyű lenyomásával lehet. Törlést pedig a “-” jelre való kattintással, illetve a “Delete” billentyűvel lehetséges.
Adónem
Kódolt mező, lehetséges értékei az F2 megnyomása után láthatók. Az adónemet a mezőben kell kiválasztani vagy beírni.
Esedékes: Azt az időpontot kell beírni, amely időpontban az adó esedékes.
Bevallási hónap: Annak a hónapnak a számát kell beírni, amely hónap kötelezettsége. (Pld. február havi termékdíjnál a februárt kell beállítani.)
Adóalap: Amennyiben a választott adónemre vonatkozóan az adóalapot is be kell vallani, akkor ebbe a mezőbe azt az összeget kell írni, amely az adó alapját képezi.
Adó: A felmerült adót kell beírni.
Típus: Tekintettel arra, hogy bizonyos adónemek előfordulhatnak kötelezettségként és juttatásként is ebbe a mezőbe azt kell megjelölni, hogy az adott előírást a program kötelezettségként vagy juttatásként kezelje.
Az eddig beírt adatokat a program az F9 billentyű lenyomásával tárolja, majd az adónem-áttekintő képernyőre tér vissza, amelyből az ESC lenyomásával lehet visszalépni.
Az adónem-karbantartó képernyőn nyomott ESC a képernyőn addig kitöltött adatok tárolása nélkül lép vissza az adónem-áttekintő képernyőbe.
Az adószámla pontos vezetése azért is fontos, mert a program a gépi zárás, nyitás keretében az adószámláról nyitja a következő évi kötelezettségeket.
Kézzel történő nyitásnál a Nyitás/Naplófőkönyv menüpontban lehetséges az adótartozások és követelések rögzítése
A nyitó naplófőkönyv adatai között tehát megtalálhatók a nyitó naplófőkönyvben könyvelendő, és az adószámlára kerülő nyitó adatok. A program az adókat, járulékokat befizetéseket a keletkezéskori mértékben tartja nyilván, ezért a nyitó képernyőn egyéni vállalkozóra vonatkozó, és nem egyéni vállalkozóra vonatkozó bontásban szerepel az elmúlt évek összes adó, és járulék mértéke.
A befizetendő kötelezettségeket plusz előjellel, a visszaigényelhető (levonható) tartozásokat negatív előjellel kell beírni (pl. előző év végi befizetendő áfa plusz, a levonható áfa negatív előjelű szám).
A “Ins” megnyomása után a képernyőn megjelennek a kiválasztott csoporthoz tartozó nyitó adatok nevei (Pl. a „Magánszemélyhez köthető„ csoport esetén a “Munkáltatói szja, kifizetői szja”…stb.). A nyitó adat az aktuális soron nyomott “Enter” után rögzíthető (Pl. a munkáltatói szja soron nyomott enter után pozitív számként beírható az szja tartozás (fizetendő szja), negatív számként az szja követelés (visszaigényelhető szja). A nyitó érték beírása, és az F9 billentyűvel való tárolása után a képernyőn ismét a csoporthoz tartozó nyitó adatok jelennek meg, lehet folytatni a nyitó adatok rögzítését.
Bármely sor törölhető a “Del” billentyűvel, az aktuális soron nyomott “Enter” után a sorban levő összeg átírható.
Az adószámla “Összesítés” nem adónemenként tartalmazza az értékeket.
A RÉSZLETEZŐ RÉSZ
- magánszemélyhez köthető
- egyéni vállalkozó kötelezettségei
- magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek
- egyéb kötelezettségek
csoportosításban jeleníti meg az adatokat illetve soronként feltünteti az adónem kódokat.
Az utalási részletezés adónemenként készül.
Telephelyes bérfeladás
A menürendszerben levő töltés, mentés funkció a teljes adatbázist menti, amelyből az következik, ha más gépen történik a könyvelés, és a bérszámfejtés, a két adatbázis a normál mentéssel nem rakható össze egy gépre. Az ilyen esetek kezelésére vezettük a központ – telephely rendszert, amely a más számítógépeken keletkezett adatállományokat telephelyi mentésként tudja betölteni a központi gépnek választott számítógépre. A telephelyi visszatöltés után tehát a könyvelési, és a bérszámfejtési adatállomány egy számítógépen található, a telephelyi bérbizonylat könyvelhető a központi számítógép adatállományába a következők szerint:
A központi, telephelyi gép beállítása
Központi gépnek általában a könyvelési számítógépet kell választani,
Azt, hogy egy gép központi, vagy telephelyi, a menükezelő „Ment-Tölt/Mentési beállítások” mezőjében lehet beállítani, (a könyvelési gépen ki kell pipálni a mezőt, a bérszámfejtési gépen üresen kell hagyni).
A telephelyi gép adatállományának betöltése a központi gépre
A bérszámfejtési (telephelyi) számítógépen az adatállományt nem a normál mentéssel, hanem a menükezelő „Egyéb Telephelyi mentés” menüpontjával kell lementeni. Azt, hogy a mentés melyik telephelyről történik, a mentés elindításakor kell megadni, a program 99 telephelyet tud kezelni.
A telephelyi mentést csak központi számítógépen lehet visszatölteni a menükezelő „Telephelyi betöltés” menüpontban.
A telephelyi betöltés után a központi gépen a telephely sorszámával jelölve többször fog szerepelni, a „00”-ás telephely sorszámú a központi adatállomány a „01”-es sorszámú az egyes telephely stb.
Figyelem!
A telephelyi gép normál mentésének normál visszatöltése felülírja a központi gépen vezetett központi adatállományt!
Telephelyi bérfeladás
A telephelyi gépen a számfejtés után el kell készíteni a bérbizonylatot, majd az állományt a telephelyi mentés- visszatöltés folyamatban be kell tölteni a központi gépre. Az aktuális cég a központi („00”-ás sorszámú) gépe legyen, így kell elindítani a TAXA programot. A TAXA program elindítása után a „Beállítások/Kezelés” menüpontban be kell állítani annak a telephelynek a sorszámát, amely telephelyről a bérbizonylatot le kell könyvelni (például 01).
A telephely beállítás után a bérfeladás, és az adók, járulékok befizetéseinek könyvelés a szokásos, a program az (F3 megnyomása után) az adatokat a telephelyi bérbizonylatból veszi át.